2. Projekt

Ennél a háznál sajnos több probléma is felmerült, amik sok bosszúsággal jártak.

Csak röviden pár kép és pár észrevételezett hiba. A következő leírás egy jó része a facebook oldalamról lett átemelve;

Bontani kellett a képeken látható kivitelezésből szinte mindent, pedig másnap délutánra már megrendelték a betont. Több kritikus hiba is észrevehető a képen.
Talán a legelső, ami szembe tűnik, az ágyazat minősége. Generálkivitelező hiába tömörítette többször is végig a területet. 16-32-es mosott kulékavics sajnos nem ágyazatba való. Nem tömöríthető, nem szintezhető, egyszerűen nem erre való. A képeken látható, hogy a réteg vastagság se elegendő, épp hogy meg volt "hintve".Az alaplemeznek egy sík, jól tömörített, teherviselő ágyazatra van szüksége. (Hacsak nem födémként került méretezésre, de ezt majd máskor)Itt viszont nincs vége a történetnek, ugyanis a képen látható alaplemez alatti gépészeti szereléseket is teljesen visszabontattam, ennek okai:

- A legtöbb felállás szürke KA-EM PVC csőből készült, amit nem talajba való elhelyezésre találtak ki. Jelen esetben még a gerinc is ezzel készült. Talajba csak az erre a célra gyártott cső elhelyezése megengedett. (pl.: min. SN4 KG PVC)
- A gerincvezetékek nem kerültek elég mélyre, és homokágyat se kaptak.
- A függőleges felállások 90°-os idomokkal csatlakoznak a gerinchez, ami elfogadott, de nem javasolt. Lehetőség szerint 2db 45fokos idomra kell törekedni
- A haszoncsövek körül nincs védőcső
- A teljes lefolyó rendszert az alaplemez alatt került megszerelésre, pedig a 110-es átmérőnél kisebb keresztmetszetű csöveket, a padló hőszigetelő rétegében szükséges elvezetni.

Belegondolni is rossz, hogy milyen károk keletkezhettek volna.

Egy idő után, kétségkívül dugulás, szivárgás keletkezett volna a rendszerben - a fenti tényezők együttállása miatt - aminek a javítása horribilis összegekbe került volna, hisz minden az alaplemez alatt van.

A képeken továbbá, falazási hibák. (szintén facebookról átemelt leírás következik);

Kezdjük a pozitívumokkal.

A függőleges fugák feles eltolásba vannak és a falak is egyenesek. A falazási kép összességében kifejezetten szépnek mondható.
DE, akkor térjünk rá a hibákra.
1. Sarokkialakításnál figyelmen kívül hagyták a gyártói előírásokat: A saroknál nem feles téglával indítottak, hanem egy 30 cm-es falazóblokk mellé illesztettek egy 38 cm-es téglát, és a belső oldalon keletkező kb. 5 cm-es differenciát falazóhabarccsal töltötték ki. (A helyes csomóponti kialakításról is csatoltam a Wienerberger alkalmazástechnikai leírásából egy képet)
Miért baj? Ez a csomópont alapvetően egy geometriai hőhíd, ezt tovább gyengíti a belső oldali 5cm-es habarcskitöltés. Ezen a ponton intenzívebb hőveszteség lép fel, ami növeli a fűtési költségeket és kondenzációt okozhat, vezetve penész kialakulásához vagy fal nedvesedéséhez.
Szerkezetileg is gyengébb: a habarccsal kitöltött rész nem biztosít egyenletes terheléselosztást, és nem is méretezték ilyen jellegű terhek felvételére így repedések, mozgások alakulhatnak ki.

2. Egyenetlen habarcságyazat:
Az egyik sornál a habarcs vastagsága bő 3 cm, míg a másiknál még az 5 mm-t se éri el.
Miért baj?
• Egyenetlen teherátadás: Az egyenetlen vastagság miatt a terhelés nem oszlik el egyformán a fal teljes felületén, ami lokális túlterheléseket okozhat, gyengítve a szerkezet integritását.
• Feszültségek a faltestben: A habarcs vastagságkülönbségek belső feszültségeket generálnak a falban, különösen hőmérséklet változások, mechanikai igénybevételek vagy habarcs zsugorodás hatására, ami idővel mikrorepedéseket eredményezhet.
• A fal hőszigetelése és akusztikai viselkedése romlik: Az eltérő vastagságú habarcságyazat megszünteti a falazat anyagának homogenitását; a túl vastag, akár 3 cm habarcsréteg lényegesen rosszabb hőszigetelő képességgel rendelkezik, mint maga a falazóelem, ezért helyi hőhidak alakulnak ki, amelyek mentén megnő a hőveszteség, lehűlhet a belső felület, illetve akusztikai szempontból is jóval kedvezőtlenebb, jobban bevezetik a lég- és testhangokat is. Az előírt 8 mm alatti, habarcsréteg nem biztosít megfelelő felületi kapcsolatot az elemek között.
• Az MSZ EN 1996-1-1 a habarcsra vonatkozó előírások nem teljesülnek.Ez a szabvány előírja a habarcságyazat minimális és maximális vastagságát (~8-15 mm), és az egyenetlen alkalmazás megsérti ezeket, ami garanciális problémákat vonhat maga után.

Végül csak vázlatpontszerűen összeszedve néhány észrevételezett hiba:

- Nem megfelelő anyagtárolás (függőlegesen kell a GV vízszigetelést tárolni, különben deformálódik, repedezik, sérül és nem tölti be funkcióját, főleg hidegben)

- Vasalás sarokmerev kialakításának hiánya. A helyes vasalásról is csatoltam egy képet.

- Tetőfólia gyenge minőségű, nem terv szerinti és nem megfelelő ehhez a hajlásszögű és tetőcserép típushoz

- Tetőnél szegtömítőszalag hiánya, ami által a pára belejut a fa szerkezetébe és károsítja azt

- Vízszigetelés kivitelezése nem megfelelő

- "Küszöb" kialakítás szakszerűtlen

- Falazat tetején hiányzó falegyen